Megtakarítási lehetőségek:
Az ország összes energiafogyasztásának a szűkebb fele - 40 % - a fűtést szolgálja. A nagyobbik felét pedig a közlekedés, ipar és villamos áram termelésére fordítjuk. Ugyanakkor a magyar lakások, közintézmények fűtési energiafelhasználása átlagosan 26 m3 gáz/alapterület m2, míg a Lajtán túl ugyanez 7 m3 gáz/alapterület m2, azaz 70%-kal kevesebb ! Igy fűtjük az utcát! Az ott alkalmazott technika ismert, anyagai nálunk is kaphatók.
Véleményünk szerint az energia ára már elérte azt a szintet, amikor az energiatakarékossági beruházások gazdaságosan valósithatók meg hitelből az enrgiamegtakaritás terhére.
Azaz olcsóbban fűtünk már az első naptól kezdve, mintha nem szigeteltünk volna, még a hitelköltségek mellett is. Ez az összeállításunk azt célozza, hogy rávilágítsunk a fűtési energiaveszteségek helyeire, annak mértékére, az energia-megtakarítás megoszlására, valamint a gazdaságosan megvalósítható beruházásokra. Minden energia-megtakarítás racionális lépés, de itt és most csak azokkal a lehetőségekkel foglalkozunk, amelyek gazdaságosan valósíthatók meg az energia-megtakarítás eredményeként.
Az energia, a gáz ára.
A világpiacon az ásványolaj és származékai - így a gáz ára is - folyamatos emelkedést mutatnak a kereslet növekedése, első sorban Ázsia és Dél-Amerika rohamos fejlődése következtében.
Ausztriában és a régi EU országokban a vezetékes földgáz ára:
- évi 1.800 m3 fogyasztásig 0.70 Euro
- évi 1.800 m3 fogyasztás felett 0.50
A gáz energiatartalma (fűtőértéke) 11.1 kWó/m3 Ez 250.- Ft/Euro árfolyamon 175.- Ft, illetve 125.- Ft/m3. Előbb-utóbb nálunk is a piac fog diktálni, mint a motorbenzin esetében 2005 08 01-től a nagy fogyasztóink (3.000 m3/év felett) 67.91 Ft/m3 + fix költség (gázóradíj) + ÁFA (15 %) díjat fizetnek, azaz kb 70.- Ft/m3 + ÁFÁ-t, összesen tehát kb. 80.- Ft/m3-t fizetnek.
|
A magyar földgáz energiatartalma csak 9.6 kWó/m3 Lényegében a kis fogyasztók számlája is ugyanez, azzal a különbséggel, hogy a különböző szintű állami dotáció címén ez a támogatás levonásra kerül. Mivel egy építési beruházás sok éves várható élettartamra készül, korlátlan szubjektív lehetőségünk van a gáz jövőbeli árának meghatározására a gazdaságossági számitások során.
A magunk részéről a ma érvényben levő gázárral fogunk számolni, de az állami dotáció nélkül, amelynek sorsa fölötébb bizonytalan. Ez a gázár a további áremelkedések során növelni fogja a beruházás biztonságát és gazdaságosságát.
Összehasonlitó gazdaságossági számitás módszere
A gáz árának változásai, a bankhitelek kondícióinak sokfélesége (futamidő, kamatláb, stb) miatt végtelen sokféle gazdaságossági számítás készíthető. Ezt egyszerűsíitendő és az egyes beruházások összehasonlíthatósága érdekében a gazdaságossági számítás képletéül a megtérülési időt választottuk, mégpedig egységesen 70.- Ft/m3 + ÁFA gáz áron számitott éves megtakarítás alapján Éves megtakarítás tehát: gáz m3 ár 70.- Ft/m3 + ÁFA. Így a megtérülési idő egységesen: beruházás / éves megtakaritás = ... év.
Csak olyan energiatakarékossági beruházások jöhetnek számításba, amelyeknek a megadott gázáron való megtérülési ideje az 5-5,5 évet nem haladja meg. Ez az a gazdaságossági fordulópont, amelynél a hitelköltségeket is figyelembe véve már az első évtől kezdve olcsóbban futhetünk, mintha nem ruháztunk volna be. Hiába csodálatos technika a napenergiahasznositás, ha megtérülési ideje ma még hosszabb és ebbe programba nem fér bele.
A kazán hatásfokveszteségének a hatása az energiamérlegre, a gazdaságosságra
Az energetikusok a falak, ablakok, stb. hőveszteségét a veszteség helyén, tehát a falaknál, ablakoknál, stb. mérik, illetve számítják. Ugyanakkor a lakás tulajdonosa nem hőenergiát vásárol és nem is a falakhoz vezetve, hanem energiahordozót és azt is a gázóránál mérve.
Ennek az átalakítása hőenergiává veszteséggel jár (kazán hatásfokvesztesége). A falaknál, stb. mért hőenergia veszteségeket tehát a kazán hatásfokveszteségével növelni kell. Ugyanakkor, ha energia-megtakarítási beruházás hatására, pl. a falak szigetelésével a falak hőveszteségét csökkentjük, akkor ezen megtakarításhoz hozzá kell adni az erre a megtakarításra jutó kazán hatásfok veszteségét is, mert a megtakarított gáznak a kazánnál hatásfok-vesztesége sincs.
A hő-átbocsájtási tényező, a k-érték számítása
A hőátbocsájtási tényező, a k-érték (újabban U betűvel is jelzik) az anyagra (falra, ablakra, stb.) jellemző mutatószám, mely jellemzi szigetelőképességét, azaz mutatja, hogy az anyagon 1 m2-en, 1 óra alatt milyen mennyiségű hőenergia áramlik át, ha a külső-belső hőmérsékletkülönbség (Kelvin, vagy delta t) 1 C, k = W/m2 K.
A hőátbocsájtási tényező számítási képletében: a téli félév átlagos hőmérsékleteként a budapesti értéket, azaz + 0.5 C-t, valamint a lakótér hőmérsékleteként a 22 C belső hőmérsékletet vettük alapul.
Ennek megfelelően az l k-értékhez tartozó, 1 m2-re vonatkozó éves energiaveszteség a falnál, stb. mérve 105.82 kWó, vagyis 11.02 m3 gáz. A számításainkban a továbbiakban ezzel az alapszámmal fogunk dolgozni.
Az energiatakarékosság, mint a beruházás értéknövelő hatása
A lakáspiacon kötelezővé tett energetikai felmérés és igazolás hatást gyakorol az ingatlanárakra, értékeli azok energiagazdálkodásbeli állapotát. Nyilvánvaló, hogy az energiatakarékossági beruházás eredményeként a lakás ingatlanpiaci értéke emelkedik, az eladási árban ez a beruházás értéknövelő tényező.
Piaci viszonyok között az ingatlanforgalomban ez a beruházás a megnövekedett értékben realizálódik, és ez akkor is igaz, ha adás-vételre nem kerül is sor.
|
; "ho_hang_por_elleni_szigeteles_2")
; "ho_hang_por_elleni_szigeteles_1")
