FŰTÉSI ENERGIA MEGTAKARÍTÁS ÉS HANGSZIGETELÉS

<< vissza <<

Ablakok-ajtók

A nyílászárók a leggyengébb láncszem a fűtési hőveszteségek sorában. Ugyanakkor hőszigetelőképességük a szerkezetük függvényében szélsőségesen változatos.Ugyanakkor a nyílászárók szigetelése oldható meg a legkissebb ráfordítással.A piacon kapható legjobb ablak szigetelőképessége k = 0.7 W/m2 K, mig a legrosszabb Teschaur-ablaké k = 4.2-4.5 W/m2 K, nem is szólva az egy üvegrétegű ablak k = 5.6 W/m2 K szigetelőképességéről. E szélsőséges értékek forradalmát az üvegipar új felfedezése a hőszigetelt (low-E) üveg megjelenése tette lehetővé, melyben a gyártás során felületére bedolgozott mikroméretű fémrészecskék úgy verik vissza a belső hősugarakat, mint a tükör a fényt. Az EU-országokban közönséges síküveget már nem is szerelnek, de egyre ritkább a csak két üvegrétegű üvegszerkezet is. (A Wells-i Energiatakarékossági Kiállítás és Vásár tapasztalata.)

Az ablakok hővesztesége két formában jelentkezik:

• filtrációs hőveszteség, azaz a nyílószárnyak élei mentén, azok pontatlan felfekvése miatt beáramló hideg levegő hűtő hatása amit akár befőttesüvegszerű szigeteléssel tudunk ellátni.
• az üvegen át fellépő u.n. transzmissziós (sugárzó) hőveszteség hatására.

A filtrációs hőveszteséget kiküszöbölhetjük az ablakszárnyak éleinél elhelyezett szigetelő szalagok segítségével, mint amilyen a V-profilú, rugalmas Duplex-szalag is, vagy ami a legtökéletesebb a bemarásos Svéd szilikon technika. A transzmissziós hőveszteségek pedig óriási mértékben csökkenthetők a megfelelő üvegszerkezetek alkalmazásával.

Az ablakok anyaga

Eddig és újabban megint a legáltalánosabban használt anyag a fa. A keretek vastagsága függvényében hőszigetelőképessége: k = 1.5-1.6 W/m2 K. Újabban alkalmazott megoldás a vastag, ragasztott fából készült keret, melyet kívülről zárt pórusú szigetelőréteg burkol és amelyet az időjárás viszontagságai ellen eloxált alumíniumlemez véd, k = 1.2-1.3 W/m2 K. A műanyag ablakkeretekben egy zárt profilú vasmagot (szilárdító elem) több kamrás rafinált légrésekkel tarkított műanyagburkolat borítja (szigetelő elem). Szigetelőképessége: k = 1.8-2.1 W/m2 K. Elég tág határok között változik a szigetelő kamrák függvényében. A gyengébb hőszigetelőképessége miatt az EU-országokban már kiment a divatból, az ezt gyártó gépsorok keletre költöztek, nálunk még tart a divatja. Szép, ha nem is jó, különösen gyenge és olcsó üvegszerkezettel kombinálva. Mindezek alapján a fa ablakok műanyag ablakokra történő cseréje hőtechnikailag nem indokolt, nem gazdaságos.

Üvegszerkezetek

Régebben volt a külső és belső ablakszárny, egy-egy közönséges síküveggel, amelyek széles (16-20 cm-s), de hermetikusan nem lezárt hőszigetelő légpárnát hoztak létre. Ezek a gerébtokos és Teschauer ablakok, k = 2.8-3.3 W/m2 K. Újabban kizárólagosságot nyert az egyetlen, de vastagabb ablakszárny, amelybe keretbe foglaltan, közel egymáshoz (10-16 mm) két, esetleg három üvegréteget szerelünk, ez az u.n �termo�-üveg.

A termo-üvegek között számtalan kombinációs lehetőség adódik

• az üvegrétegek száma
• az üvegek minősége (közönséges, vagy hővisszaverő üveg)
• az üvegek közötti tér levegővel, vagy különböző minőségű hőszigetelőgázok (Argon, Xenon, Krypton) kitöltésével.

Az első generációs - a legegyszerűbb és legolcsóbb, tehát legtöbbet alkalmazott - változat a 4-12-4 üveg rétegrend, közönséges síküveg és levegőtöltés, amelyeknek hőszigetelőképessége kb k = 2.8-3.0 W/m2 K. Gyakorlatilag semmivel sem jobb, mint a hagyományos gerébtokos ablaké.

Jó az újabban - de ritkán - alkalmazott termo, mely 4-16-4 rétegrendben, a belső üveg hővisszaverő és a légpárna gáztöltéssel: k =1.1-1.2 W/m2 K szigetelőképességet biztosít. Ezt a fa, vagy műanyag ablak k = 1.3-1.4 W/m2 Kszintre mérsékeli. Kiváló a háromrétegű termo-üveg 4-12-4-12-4 rétegrendben, a külső és belső üveg hővisszaverő és a légpárnák Krypton gázzal töltve, amelynek hőszigetelőképessége k = 0.5 W/m2 K.

Ablakszerkezetek

A legrégibb típus a gerébtokos ablak külső és belső ablakszárnyakkal és 16-20 cm-s szigetelő légpárnával. Hőszigetelése: k = 2.8-3.3 W/m2 K. Eredetileg az ablakszárnyak élei tömítetlenek voltak, amelyet sok helyen tömítőszalaggal szigeteltek. A filtrációs hőveszteség mértéke egyedileg változó: az ablak hőveszteségének 15-20 %-a, de akár lényegesen több is lehet az ablak állapotának a függvényében. A szocializmus éveiben tömegesen gyártották a �kapcsolt gerébtokos�, általában Teschauer-ablaknak nevezett típust, ahol a külső-belső ablakszárnyakat csavarral szorítjuk össze. A légpárna keskenyebb volta miatt valamivel gyengébb minőségű ablakszerkezet: k = 3.-3.5 W/m2 K. Filtráció mint a gerébtokos ablaknál. A gyakorlatban azonban lényegesen rosszabb szigetelési értékeket mértünk: k = 4.2-4.5 W/m2 K-t. Ennek oka, hogy a két ablakszárny illeszkedése pontatlan - vetemedett - és így a légrés nem szigetelő légpárna, hanem huzatos légtér. Ez könnyen megszűntethető, ha a két ablakszárny illeszkedését szigeteljük, pl. V-profilú Duplex szigetelő szalaggal, vagy a bemarásos szilikongumis technikával ami verhetetlen a mai piacon.Az újabb ablakszerkezeteket már az egyszerűbb gyártású, egyetlen ablakszárny jellemzi, akár fából, akár műanyagból gyártva is. Ehhez azután a termo üvegszerkezeteket szereljük. Minőségét az alkalmazott üvegszerkezet jellemzi, amit az ablak anyagának k-értéke módosít. A filtrációt azonban a gyárilag mindenkor szerelt tömítőszalag akadályozza meg.

Ablakszigetelések

A meglevő gyenge szigetelőképességű ablakokból következik, hogy hőszigetelésük jelenti a legjelentősebb lehetőséget az energia megtakarítás területén. Manapság két műszaki megoldás között választhatunk:

• Ablakcsere
• Duplo-rendszerű hő- és hangszigetelés.

Ablakcsere

A manapság alkalmazott �ablakcsere� rendszerint csak abból áll, hogy az ablaktokot egy műanyaglemezzel befedik és új műanyag ablakszárnyat szerelnek fel. A kivitel esztetikus, a filtráció megszűnik. A transzmissziós hőveszteséget pedig az alkalmazott üvegszerkezet határozza meg. Sajnos - a megrendelők tájékozatlansága, valamint az árverseny következtében - a leggyakrabb esetben csak a 4-12-4 rétegrendű, közönséges síküvegű és levegőtöltéses változatát szerelik: k = 3.0-3.2 W/m2 K szigetelőképességgel, amelyik semmivel sem különb mint a kidobott öreg gerébtokos ablak.

Energiamegtakarítást csak a filtráció kiküszöbölése jelent. Jó üvegszerkezettel szerelve (4-16-4 rétegrend, hővisszaverő üveg és gáztöltés) a transzmissziós hőveszteség k = 1.3-1.5 W/m2 K szintre csökkenthető, ami már lényeges különbség. Elvileg a 3-üvegrétegű, hőszigetelt üvegű és gáztöltésű üvegszerkezet is szerelhető, amellyel k = 0.9-1.0 W/m2 K értékű szigetelés is elérhető, sőt szigetelt fakeretben akár 0.7 W/m2 K is. Az ablakcsere minősítését a gazdaságossága határozza meg: fakeret, vagy műanyagkeret és milyen üvegszerkezettel. A beruházási költség 25-30.000.- Ft/m2-től indul, általában eléri a 35-40.000.- Ft/m2-t és a háromrétegű üveggel, szigetelt fakeretben akár a 80.000.- Ft/m2-t is meghaladhatja.

Az ablakcsere gazdaságosságát egy sematikus számítással az alábbiakban jellemezzük:távfűtéses házban jelentős kazán hatásfokveszteséggel (30 %), gerébtokos ablakon és hőszigelt gáztöltésű műanyag ablakra cserélve.

Ha a beruházási értéket egy közismert cég árai alapján (ablak + üveg felár + szerelés) 35.000.- Ft/m2-nek vesszük, akkor a megtérülési idő: 35.000.- Ft/m2 beruházás / 1995.- Ft/m éves megtakarítás = 17.5 év és a beruházás kamathozadéka 6.6 %.. Ez az állapot valamit javul, ha a lecserélendő ablak a gazdaságtalanabb Teschauer-ablak és k = 4.2-4.5 W/m2 K. Az ablakcsere tehát az éves megtakarítás terhére gazdaságosan nem valósítható meg. Ugyanakkor az egyetlen megoldás, ha a meglevő ablakok faanyaga korhadt, pudvás, nem javítható.

DUPLO-rendszerű hő- és hangszigetelés

A német Duplo rendszer a filtrációt a V-profilú Duplex-szalaggal zárja ki. Ugyanezen szalag szerelésével állítja vissza a Teschauer ablakok eredeti hőszigetelését az ablakszárnyak közötti rések lezárásával. 11 A transzmissziós hőveszteséget pedig egy nyitható, szellemes műanyagkeretbe foglalt harmadik üveg csökkenti radikálisan: eredetileg sima üveggel k = 1.8 W/m2 K ma már hővisszaverő (Planibel-G) k = 1-0-1.1 W/m2 K. Az eredeti ablakszerkezet változatlanul megmarad a szerelés gyors, olcsó és nem jár piszokkal. Az ÉMI bevizsgálta és alkalmasnak minősítette. A szabadalommal védett termékre a gyártó német cég 10 év garanciát biztosít üvegtörés kivételével.

A beruházási költség helyszínen szerelve 16-20.000.- Ft/üveg m2 + ÁFA. Ha az ablakcseréhez hasonlitjuk össze, akkor a faltól-falig mért ablakcsere m2-éhez képest fajlagos ára 15-20 %-al olcsóbb, mert a Duplo egységára üveg m2-re vonatkozik, ami kb ezzel a nagyságrenddel kisebb. Az ablakcserénél bemutatott sematikus számítás eredménye az alábbi, ugyanúgy távfűtéses házban, de Teschauer-ablakra szerelve (k = 4.2 W/m2 K)

Ha a beruházási értéket kb 16.500.- Ft/m2 + ÁFA-nak vesszük, akkor a megtérülési idő: beruházás / éves megtakarítás = 16.500.- Ft/m2 + ÁFA / 3.654.- Ft/m2 + ÁFA = 4.5 év, vagy a beuházás kamathozadéka: 22.1 %. Ez a kedvező állapot valamit gyengül, ha a szigetelendő ablak nem Teschauer, hanem gerébtokos. A Duplo-rendszerű ablakszigetelés tehát az éves fűtési költség megtakarítása terhére gazdaságosan valósítható meg.

Nem valósítható meg a Duplo ablakszigetelés, ha a szigetelendő ablak faanyaga korhadt, pudvás, nem javítható Az ablakszigetelések összefoglalásaként megállapítható, hogy az ablakcsere fa, vagy még műanyagkeretben is energiatakarékos, kivéve az első generációs gyenge k-értékű üvegszerkezetet. Magas beruházási költsége miatt azonban az energiatakarékosság terhére nem valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen megoldás lepusztult faanyagú ablakok esetében.

A vasalatok hibái azonban javíthatók. Ugyanakkor a Duplo-rendszerű ablakszigetelés egyszerűsége, mérsékelt beruházási költsége és főleg kiváló szigetelőképessége következtében kiválóan alkalmas az ablakok hőszigetelésére a megtakarítás terhére történő finanszírozás esetében is. Ha a Duplo ablakot nem hagyományos 4 mm-s üveggel szereljük, hanem 6 mm-s üveggel, akkor ez az ablakszerkezet nemcsak még kedvezőbb hőszigetelést biztosít hanem 40-42 dB hangszigetelést is, ami a logaritmusos skálán a hangerőt 1/7-1/8-ra mérsékli.

Energiatakarékos és �passzív� ház

Az előzőekben tárgyalt energiatakarékossági lehetőségek bizonyítására álljon itt példaképül az általános osztrák gyakorlat, t.i. új családi házak esetében egy 100- 150 m2 alapterületű, emeletes ház kifűtéséhez még a téli kemény hideg napokban is elegendő egy 2.0-2.5 kW teljesítményű kazán, egy e- rősebb vasaló energiaigénye. Természetesen a falak k- értékei 0.15-0.20 W/m2 K, az ablakok 0.7-0.8 W/m2 K . és a szellőztetés is ablaknyitás helyett hőcserélős szellőző. De ez működik. Ez az igazi energiatakarékosság. Ha meglevő épületeinket nehéz lenne is erre az energiatakarékossági szintre feljavítani, de az biztonságosan levonható belőle, hogy a technikák adottak, beváltak és alkalmazásuk nem rejt kockázatot.

Sematikus energiamérleg

Valamely ház, lakás energiamérlege az az állapotfelvétel - orvosi nyelven diagnózis - mely gondosan meghatározott adatok alapján (felület, minőség, stb) hű tükröt nyújt az objektum mai energetikai állapotáról. Egyébként ma már ingatlan adás-vétele esetén ez kötelezően előirt feltétel. A diagnózis alapján készülhet csak el a terápia, azaz a energiatakarékossági beruházási program, mely biztos és gazdaságos gyógymódot kínál. Ez az energiamérleg mutatja ki a fűtési energia veszteséghelyeit, mértékét és világit rá a reálisan és gazdaságosan megvalósítható intézkedésekre. Egy létező lakás egyszerűsített energiamérlegét közöljük mintaként, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk jelentőségére, gyakorlati hasznára. A jelenlegi állapot mellett feltüntettük a falak dryvit és az ablakok Duplo-rendszerű tervezett szigeteléseit is.

Jelen összeállítás jól tükrözi a fűtési energia veszteséghelyeit, arányait és kijelöli a beavatkozások fontossági sorrendjét, azoknak racionalitását. Energiamérleg nélkül megalapozott energiatakarékossági program nem képzelhető el.

Ablakszigetelők:

• Ablakszigetelés svéd bemarásos technikával
• Ablakszigetelés Győr, Pápa, Székesfehérvár környékén
  Ablakszigetelés Erdélyben

A mai egyre növekvő energiaárak mellett érdemes elgondolkodni lakásaink szigetelésének lehetőségein, mert azon kívül, hogy számottevő fütési költséget takarítunk meg, konfortérzetünk is javul, és a környezetszennyezés csökkentéséhez is hozzájárulunk.

Ne fűtsük továbbra is az utcát !